Ti ott ültök, szépen, sorban, s
Kérditek tán: hol vagyok?
Hol van épp a grafit ökre?
Megvan. Él még.. Él s gagyog.
Gagyog ő, mert szólni nem tud,
Gagyog ő, míg élni bír,
Gagyog, mint e zagyva verse,
Amit durva szívvel írt..
Ti ott ültök, én hiányzom..
Nem merengek veletek,
De ott nem létem ugye nem kis
Gyönyört okoz bennetek?..
Hisz e szürke, apró vacak,
Mint koszfolt fehér függönyön,
Ha ott is van, hát láthatatlan,
Aztán úgyis elköszön..
Ti ott ültök, nem hiányzom..
Ezzel áltatom magam,
Ezzel élek, ezzel alszom,
Kirekesztem önmagam.
Ti ott vagytok, díszben sorban,
Én itt vagyok egyedül.
Ti jókedvűen, mosolygósan,
Én itt sírok, legbelül.
Mintha a szívemből szólna,és tényleg majdnem elsírtam magam!Nagyon szép!!
VálaszTörlés...és tényleg nem mentem el...
VálaszTörlés