Gyermekként úgy hittem
A Föld az egy jó hely,
Mindenki szép és jó
És csak igaz szó kell,
Menni csak előre
Egy mosollyal itt bent,
Aztán az Élet minden
Fátylat fellibbent…
Jártam az úton,
Ahol annyian várnak
Valamire, amit ők
Mégsem találnak..
Régóta nem nézett már
Rád úgy egy szempár,
Egyedül szállsz le a buszról
És senki sem vár…
...de ne csak gondolatban
Szállj a fellegekben,
Higgy a szóban,
Higgy a szívben
S az emberekben..
S az idő csak száll,
Egy érzés néha megtalál..
Ha felismerted benne:
Ő az, akire szíved vár,
Szorítsd magadhoz,
Rejtsd el mélyen a szívedben,
Mert ha elveszted, tudd meg,
Többé már sosem lesz tiéd!..
Csalódtam annyiszor
És sajgott a lelkem.
Sírtam és a helyemet
Sehol sem leltem
És mindig azt gondoltam,
Hogy ez már így lesz,
S pont nem nézek majd
Rád, ha felém intesz…
...és elmerültem a komor,
Bús fellegekben,
Nem hittem a szóban,
A szívben,
S az emberekben..
De jött egy lány,
Elbújt mélyen
A szívemben..
Felismertem benne:
Ő az, akire a szívem várt..
Szoríts magadhoz!
Köszönöm azt, hogy létezel
S hogy bármi is jöjjön,
Tudom, mindig velem leszel!..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése